Augusztus - 2020
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  

OTKA (2000-2002)

Az EKK kiemelkedő fontosságnak tartja, hogy a magyar politikai elit életrajzi és szakmai/politikai adatai adatbázisszerűen digitalizálva legyenek. 2000-2003 között a magyarországi parlamenti képviselőknek az adatait gyűjtöttük össze 1884-től kezdve. Az adatokat egy tapasztalt és fiatal kutatókból álló csapat elemezte egy OTKA kutatás keretében. Az eredmények 2005- ben Képviselők Magyarországon I. kötet címmel jelentek meg az Új Mandátum Kiadónál.

 

"Sokat változtak a képviselők annak a 120 évnek a során, amelynek keretében a kötet vizsgálódik, mégis számos kérdés ugyanúgy merül fel napjainkban, mint régen; független személyiségek-e vagy intézményi - elsősorban pártalapú - kötelezettségek foglyai, mennyire kötődnek ahhoz társadalmi csoporthoz, amelyből kikerültek, milyen érdekek és értékek mozgatják őket, a kiválóság vagy a középszerű arctalanság-e a legfőbb sajátosságuk?

 

A kötet eredeti források és adatok felhasználásával igyekszik válaszolni ezekre a kérdésekre. Elsősorban a nagy politikai változások képviseleti összefüggéseit mutatja be: az 1920 utáni paradox - mert csak látszólagos - képviseleti elit változást, az 1945-ös radikális átalakulást és képviselő-cserét, majd az 1990-es demokratikus rendszerváltás képviseleti következményeit, miközben feltárul az említett hosszú időszak politikai viszonyainak és parlamentarizmusának néhány jellegzetessége.

 

Vizsgált korszakunk elején a képviselők erősen kötődtek a társadalmi csoportjukhoz. Később fokozatosan nőtt a "politikai szakértelem" jelentősége, de az 1945 utáni rövid átmenet után csak nagy késéssel, 1990 után jelent meg tömegesen a modern képviselő a magyarországi parlamenti politikában. A kötet foglalkozik azzal is, hogy ez a képviselő típus - nem csupán Magyarországon - az utóbbi időszakban erősödő kritika alá került. Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy miként feleltek meg az elődök és napjaink parlamenti képviselői a képviseleti elvárásoknak."


Az adatgyűjtéshez kapcsolódóan tanulmányaink más kötetekben is megjelentek.

 

Ilonszki Gabriella [2006] Konszolidáció vagy bezárkózás? A 2006-ban megválasztott parlamenti képviselők jellemzői; In: Karácsony Gergely (szerk.) Parlamenti választás 2006. Elemzések és adatok; Budapest: DKMKA, pp. 229-252

 

Letöltés:

tartalomjegyzék 


 

OTKA (2007-2008)

Az első kötet gondolatmenetét tovább szőve 2007-2008-ban új adatgyűjtést indítottunk, immáron kizárólag a rendszerváltás utáni parlamentek képviselőiről. 2008-ban jelent meg az Amatőr és hivatásos politikusok. Képviselők Magyarországon II. c. kötetünk az Új Mandátum Kiadó gondozásában. A kutatás ezen fázisát ismét az OTKA finanszírozta.

 

"1990 óta 1121 fő szolgált a Magyar Országgyűlésben. Az ő szocio-demográfiai és a politikai tulajdonságaikat elemzi a kötet különböző szempontok alapján. Az egyes fejezetek - bevallottan - a képviselői befolyás és a politikai hatalom forrásait igyekeznek feltárni a politikatudomány eszközeivel. A kötet nem "ügyekben" kutakodik, hanem elemez, és azt vizsgálja, hogy a rendszerváltás utáni öt parlamenti ciklus politikusai, vagyis a politikai elit meghatározó csoportja miként jutott el az amatőr politikusi létből a politika foglalkozásként való művelésééig.

 

A politikusi hivatás azzal körvonalazódik, hogy viselője több politikai pozíciót is betölt, ezek elkülönülnek a civil feladatoktól, ráadásul időben tartósan jelennek meg, és mindennek következtében ez a foglalkozás (hivatás) adja az illető megélhetésének forrását is.

 

Ebben a professzionalizációs folyamatban a képviselői csoport egyre homogénabbá vált szocio-demográfiai jellemzőiben és néhány politikai jellemzőjét tekintve is. Ugyanannak a folyamatnak vagyunk tanúi mindegyik párt esetében, ami a modern politika elvárásaira és szervezeti-működési feltételeire hívja fel a figyelmet. A kieső képviselők és a bekerülő újak között egyre csekélyebb a különbség - vagyis magának a szelekciónak a csatornái befagytak: a frakciókban meghatározó jelentőségű pártelit önmagához hasonlókat szelektál. Ennek azonban nem csak pozitív összefüggéseit állapíthatjuk meg. A konszolidációs folyamat keretében beállt a képviselői csoport, és bizonoys pozicionális szempontok szerint igyekszik hatalmát tovább erősíteni."

 

A rendszerváltás utáni parlamenti képviseleti elitről készített adatbázist karbantartjuk, gondozzuk, és folyamatosan fejlesztjük.

 

Letöltés:

tartalomjegyzék | kódkönyv | adatok


OTKA (2006-2010)

Az EKK a képviselők mellett kiemelt figyelmet fordít a miniszteri elit adatainak gondozására. Adatbázisunkban 1848-tól szerepelnek a miniszterek, párhuzamosan készül az államtitkárokat tartalmazó adatbázisunk.

 

A miniszterekre vonatkozó adatokat elemző tanulmányaink a Szakértők és pártemberek című kötetben jelentek meg.

 

"Az 1848 és 2008 közötti időszak miniszteri pozíciót betöltő szereplőinek karrier-útját elemezve arra keressük a választ, hogy a végrehajtó hatalom csúcsára kerülők kinevezésénél mennyire számítanak politikai szempontok és mennyire a szakértelem? E két szempont nem zárja ki egymást, és ideálisan a politikusi képességeknek és a szakmai képességeknek valamiféle együttese jelentheti a miniszteri attribútumokat. A politikus immanens erénye a vezetés, a meggyőzés képessége és a szövetség-építés, a szakértőé pedig a tudás és kompetencia, de a politikus erénye az is, ha megfelelően tudja mozgósítani és alkalmazni a szakértelmet, míg a szakértő miniszter nem lehet sikeres politikai lojalitás és megfelelő politikai szövetségesek nélkül. A politikai és a szakértői tulajdonságok, képességek összefüggéseit vizsgálják az egyes fejezetek".

A miniszteri elittel foglalkozó kutatás tovább folyik, elsősorban az 1990 utáni időszakra vonatkozóan. Erről  részletesebben lásd a „Miniszterek” címszót.

Letöltés:

tartalomjegyzék | bevezető


Utolsó frissítés: 2018.11.30.