Augusztus - 2020
H K S C P S V
  01 02
03 04 05 06 07 08 09
10 11 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31  

OTKA (2000-2003)

Az EKK kiemelkedő fontosságnak tartja, hogy a magyar politikai elit életrajzi és szakmai/politikai adatai adatbázisszerűen digitalizálva legyenek. 2000-2003 között a magyarországi parlamenti képviselőknek az adatait gyűjtöttük össze 1884-től kezdve. Az adatokat egy tapasztalt és fiatal kutatókból álló csapat elemezte egy OTKA kutatás keretében. Az eredmények 2005- ben Képviselők Magyarországon I. kötet címmel jelentek meg az Új Mandátum Kiadónál.

 

"Sokat változtak a képviselők annak a 120 évnek a során, amelynek keretében a kötet vizsgálódik, mégis számos kérdés ugyanúgy merül fel napjainkban, mint régen; független személyiségek-e vagy intézményi - elsősorban pártalapú - kötelezettségek foglyai, mennyire kötődnek ahhoz társadalmi csoporthoz, amelyből kikerültek, milyen érdekek és értékek mozgatják őket, a kiválóság vagy a középszerű arctalanság-e a legfőbb sajátosságuk?

 

A kötet eredeti források és adatok felhasználásával igyekszik válaszolni ezekre a kérdésekre. Elsősorban a nagy politikai változások képviseleti összefüggéseit mutatja be: az 1920 utáni paradox - mert csak látszólagos - képviseleti elit változást, az 1945-ös radikális átalakulást és képviselő-cserét, majd az 1990-es demokratikus rendszerváltás képviseleti következményeit, miközben feltárul az említett hosszú időszak politikai viszonyainak és parlamentarizmusának néhány jellegzetessége.

 

Vizsgált korszakunk elején a képviselők erősen kötődtek a társadalmi csoportjukhoz. Később fokozatosan nőtt a "politikai szakértelem" jelentősége, de az 1945 utáni rövid átmenet után csak nagy késéssel, 1990 után jelent meg tömegesen a modern képviselő a magyarországi parlamenti politikában. A kötet foglalkozik azzal is, hogy ez a képviselő típus - nem csupán Magyarországon - az utóbbi időszakban erősödő kritika alá került. Az olvasóra bízzuk annak eldöntését, hogy miként feleltek meg az elődök és napjaink parlamenti képviselői a képviseleti elvárásoknak."


Az adatgyűjtéshez kapcsolódóan tanulmányaink más kötetekben is megjelentek.

 

Ilonszki Gabriella [2006] Konszolidáció vagy bezárkózás? A 2006-ban megválasztott parlamenti képviselők jellemzői; In: Karácsony Gergely (szerk.) Parlamenti választás 2006. Elemzések és adatok; Budapest: DKMKA, pp. 229-252

 

Letöltés:

tartalomjegyzék 


OTKA (2007-2008)

Az első kötet gondolatmenetét tovább szőve 2007-2008-ban új adatgyűjtést indítottunk, immáron kizárólag a rendszerváltás utáni parlamentek képviselőiről. 2008-ban jelent meg az Amatőr és hivatásos politikusok. Képviselők Magyarországon II. c. kötetünk az Új Mandátum Kiadó gondozásában. A kutatás ezen fázisát ismét az OTKA finanszírozta.

 

"1990 óta 1121 fő szolgált a Magyar Országgyűlésben. Az ő szocio-demográfiai és a politikai tulajdonságaikat elemzi a kötet különböző szempontok alapján. Az egyes fejezetek - bevallottan - a képviselői befolyás és a politikai hatalom forrásait igyekeznek feltárni a politikatudomány eszközeivel. A kötet nem "ügyekben" kutakodik, hanem elemez, és azt vizsgálja, hogy a rendszerváltás utáni öt parlamenti ciklus politikusai, vagyis a politikai elit meghatározó csoportja miként jutott el az amatőr politikusi létből a politika foglalkozásként való művelésééig.

 

A politikusi hivatás azzal körvonalazódik, hogy viselője több politikai pozíciót is betölt, ezek elkülönülnek a civil feladatoktól, ráadásul időben tartósan jelennek meg, és mindennek következtében ez a foglalkozás (hivatás) adja az illető megélhetésének forrását is.

 

Ebben a professzionalizációs folyamatban a képviselői csoport egyre homogénabbá vált szocio-demográfiai jellemzőiben és néhány politikai jellemzőjét tekintve is. Ugyanannak a folyamatnak vagyunk tanúi mindegyik párt esetében, ami a modern politika elvárásaira és szervezeti-működési feltételeire hívja fel a figyelmet. A kieső képviselők és a bekerülő újak között egyre csekélyebb a különbség - vagyis magának a szelekciónak a csatornái befagytak: a frakciókban meghatározó jelentőségű pártelit önmagához hasonlókat szelektál. Ennek azonban nem csak pozitív összefüggéseit állapíthatjuk meg. A konszolidációs folyamat keretében beállt a képviselői csoport, és bizonoys pozicionális szempontok szerint igyekszik hatalmát tovább erősíteni."

 

A rendszerváltás utáni parlamenti képviseleti elitről készített adatbázist karbantartjuk, gondozzuk, és folyamatosan fejlesztjük.

 

Letöltés:

tartalomjegyzék | kódkönyv | adatok


2009

A két fenti kötet által átfogott időtartamot felölelő harmadik kötet 2009-ben jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában Képviselők és képviselet Magyarországon a 19. és 20. században címmel. A könyv Ilonszki Gabriella nagydoktori disszertációjának átdolgozott változata.

 

"Mit tudhatunk meg annak a közel 5000 politikusnak-képviselőnek az adatait böngészve és elemezve, akik a 19. század utolsó harmadától napjainkig ültek-ülnek a parlamenti széksorokban? A kötet kronologikus és tematikus fejezeteivel igyekszik választ adni a kérdésre és amellett érvel, hogy miközben a képviselők jellemzői egy adott korszak "termékei", alapvetően befolyásolják az adott korszak folyamatait is. Ugyanakkor az egyes korszakok különböző társadalmi és politikai feltételei ellenére bizonyos politikusi tulajdonságok állandónak tekinthetők. A képviseleti demokrácia napjainkban sokszor hangoztatott problémái tehát szorosan összefüggnek a képviselők jellegzetességeivel.

A kötet a magyarországi folyamatokat rendre összekapcsolja a szélesebb európai és az 1990 utáni közép-európai változásokkal is. A kötetben található CD tartalmazza a képviselői adatbázist, így az olvasó akár új elemzésbe is kezdhet a témán."

 

Letöltés:

tartalomjegyzék | kódkönyv | adatok



A parlamenti képviselők adatainak tárolásán kívül az EKK fontosnak tartja a képviselők véleményeinek, attitűdjeink rögzítését is. Ennek eleget téve a Központ saját kezdeményezésű adatfelvételein túl csatlakozott számos nemzetközi kutatáshoz is.

 

Az 1992-es, 1995-ös, 1999-es adatfelvételi hullámok

A három hullám adatait önkitöltős kérdőíves módszerrel rögzítettük. A kérdőíveket minden képviselő megkapta, a válaszmegtagadási arány időben előre haladva nőtt.

 

Letöltés:

kérdőívek: 1992 | 1995 | 1999

adatok: 1992 | 1995 | 1999


INTUNE (2005-2009)

INTUNE: Integrated and United: A Quest for Citizenship in an ever closer Europe 2005-2009, FP 6th Framework Programme.

 

SIXTH FRAMEWORK PROGRAMME

PRIORITY 7

CITIZENS AND GOVERNANCE

IN A KNOWLEDGE BASED SOCIETY

 

 

 

A kutatás fő célja annak vizsgálata, hogy miként változott az állampolgárság fogalmának jelentése az integráció elmélyítésének és az EU bővítésének hatására. A kutatás során nyolcvan parlamenti képviselővel és negyven felső gazdasági vezetővel készítettünk interjút. 29 európai intézmény és több mint 100 kelet- és nyugat-európai kutató vesz részt a Siena-i Egyetem által koordinált projektben.

 

A kutatás keretében - a BCE Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének Empirikus Társadalomkutató Központjával karöltve - két hullámban személyesen kerestük fel a magyar gazdasági, média és politikai elitet. Az EKK jelentős szerepet vállalt a politikai elitre vonatkozó adatok felvételében, illetve azok elemző bemutatásában.

 

A kutatásról megjelent kötetben (Lengyel György [2008] (szerk.): A magyar politikai és gazdasági elit EU-képe, Budapest) Központunk számos kutatójának tanulmánya megjelent.

 

" A kötet első része bemutatja a magyar adatfelvétel főbb eredményeit, összekapcsolva azokat a többi 17 ország adataival, majd az egyes tanulmányok az identitás problémájával, a kormányzás, az érdekérvényesítés és a szakpolitikák helyének és módozatainak elemzésével foglalkonak. Áttekintjük az európai intézményekkel kapcsolatos bizalom megoszlását az elitcsoportok körében.

 

A második rész a funckionális elitcsoportok - a politikai és a gazdasági elitek - sajátosságait elemző tanulmányokból áll. Külön írás foglalkozik a politikusok képviselet-felfogásával, a tapasztalt (front-bencher) és kevésbé tapasztalt (backbencher), illetve a kormánypárti és ellenzéki képviselők, valamit a gazdasági vezetők EU-képének sajátosságaival."

 

Letöltés:

tartalomjegyzék | kérdőív

Ilonszki Gabriella - Lengyel György [2008] Az INTUNE elit felmérés magyarországi tapasztalatairól 


PARTIREP: Participation and Representation (2008- )

A PARTIREP a részvétel és képviselet változó mintáit vizsgálja a modern demokráciákban. A projektet a Belgian Science Policy finanszírozza, a kutatás magját az antwerpeni (UA), brüsszeli (VUB, ULB), leideni (Universiteit Leiden) és leuveni (KULeuven) egyetemek adják. 

 

A projekt fő kérdése, hogy a szociodemográfiai, érték, intézményi, párt és pártrendszer változások hogyan befolyásolják a részvételt és képviseletet az egyes országokban, és ezek a részvételi és képviseleti minták hogyan hatnak a demokratikus kormányzat legitimitására. Ennek feltáráshoz a kutatás a szereplők négy csoportját vizsgálja alprojektek keretében: állampolgárok, pártok, egyéb közvetítő szereplők (média, társadami mozgalmak) valamint a döntéshozó elit. Az EKK az utóbbi szálon kapcsolódik a kutatáshoz. A cél a parlamenti képviselők szerepfelfogásának és a társadalom többi részével ápolt kapcsolatainak feltárása volt. Az adatfelvétel 15 ország 60 parlamentjében zajlott, Magyarországon egy 100 fős mintán. A képviselőket fiatal kutatóink személyesen keresték fel 2009 tavaszán standardizált kérdőívekkel. A kutatás eredményeit nagyszabású nemzetközi kötet ismerteti, melynek megírásban Központunk kutatói is részt vesznek.

 

Letöltés:

kérdőív

Papp Zsofia [2010] Constituency Focus in Hungary


Europe-Asia Studies special issue (2009): Perceptions of the European Union in the New Member States. A Comparative Perspective

A kötet az Európai Unió eliteinek nézeteit vizsgálja az Unió népességével egyetemben. Az egyes fejezetek az új tagállamokat helyezik a vizsgálódás középpontjába - valamint Szerbiát, mint potenciális jelöltet. Az alkalmazott komparatív megközelítés Közép-Európa régióinak összehasonlításával lép tovább a szokásos régi-új tagállami összehasonlításon. A kötet ezen kívül foglalkozik az európai és nemzeti identitásformálás problémájával, az EU-t érintő külső fenyegetésekkel. Kiemelt szerepet kap továbbá a gazdasági és politikai elit közötti abéli különbség, hogy miként gondolkoznak az integrációról, valamint a nemzetgazdaság teljesítménye és az Európáról való vélekedés kapcsolata. Habár minden országban többségben vannak azok, akik pozitívan látják az integráció folyamatát, az egységesülő Európa képe mögött felemás vélemények keverednek.

 

A könyv nagy erénye, hogy láthatóbbá teszi az új tagállamokat, és amellett, hogy kemény módszerrek szolgáltat bizonyítékot, végig elméleti indíttatású marad. Emellett lefedi az európai integrációval foglalkozó irodalom legfontosabb témáit is.

 

A kötetet, mely a Europe-Asia Studies különszámaként jelent meg, Prof. Dr. Ilonszki Gabriella szerkesztette.

 

Letöltés:

tartalomjegyzék

Utolsó frissítés: 2018.11.30.